Folytatjuk a sorozatot az Isten képére teremtett emberről, ezen belül a bűn következményeiről. Eddig szó volt a halálról, a mezítelenségről; a félelemről, az elrejtőzésről, és hogy az ember mást okol a bűnei miatt. Most arról lesz szó, hogy Isten megátkozta a kígyót, és ígéretet tett. Olv. 1Móz 3,14-15.

Szó lesz: 1. A kígyó megátkozásának okáról. 2. Mit jelent a kígyóra mondott átok? 3. Az ellenségeskedésről. 4. J. Kr. győzelméről a Sátán fölött.

1.) A kígyó megátkozásának okáról

És monda az Úr Isten a kígyónak: Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy! Tehát az átok oka az volt, hogy a kígyó, a Sátán bűnbe vitte az asszonyt, és rajta keresztül Ádámot is. Vagyis az ember bűnbeejtése miatt lett a Sátán átkozottá. Elgondolkoztató ez! Hiszen a Sátán először Isten ellen vétkezett. De nem tudok olyan Igét, hogy Isten emiatt megátkozta volna. Pl. azt olvassuk a Sátánról: Ézs 14,12a: Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre… Ez 28,17a: Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcsességedet fényességedben; a földre vetettelek. A Sátán bűnének, Isten elleni lázadásának a következménye az lett, hogy Isten a földre vetette, de nem olvasunk átokról.

De mikor az Isten képére teremtett embert bűnbe vitte, azért Isten megátkozta.

Jób 7,17: Micsoda az ember, hogy őt ily nagyra becsülöd, és hogy figyelmedet fordítod reá?

De ez nagy figyelmeztetés számunkra is, hogy másokat ne vigyünk bűnbe! Máté 18,6-7: Aki pedig megbotránkoztat egyet e kicsinyek közül, akik énbennem hisznek, jobb annak, hogy malomkövet kössenek a nyakára, és a tenger mélységébe vessék. Jaj a világnak a botránkozások miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek; de jaj annak az embernek, aki által a botránkozás esik. A botránkoztatás azt jelenti, hogy egyik ember a másikat bűnre csábítja, bűnbe viszi. Ahogy a Sátán bűnre csábította Évát. A botránkoztató, bűnre csábító embert ugyan nem átkozza meg az Úr, de azt mondja, hogy jaj annak, és jaj a világnak a botránkozások miatt. Különösen a kisgyermekek megrontása miatt. Gondoljuk meg, mik terjednek a világhálón, amik megrontják, bűnbe viszik főleg a gyereket és a fiatalokat. Gondoljunk a pedofiliára! Jaj a világnak a botránkozások miatt! Jaj, annak az embernek, aki által a botránkozás esik! Isten még tűr és vár, de eljön a számonkérés ideje!

2.) Mit jelent a kígyóra mondott átok?

Az Úr megátkozta a kígyót, de nyilvánvaló, hogy elsősorban a Sátánt átkozta meg. A kígyót másodsorban, mint a Sátán eszközét. A kígyóra kimondott átok előképe annak, ami a Sátánnak lesz a büntetése.

(1) Mivel járt az átok a kígyó számára? Hasadon járj, és port egyél életed minden napjaiban. Ebből kitűnik, hogy a kígyó az átok előtt nem port evett, és nem a hasán járt. Lábai lehettek, valószínűleg szárnyai is, ahogy a sárkányokat ábrázolni szokták. Az Ige a Sátánt sárkánynak is nevezi. Jel 12,9: És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, aki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai [is] ő vele levettetének.

Hogy szárnyas lény lehetett a sárkány, abból is gondolom, hogy a Sátánt az Ige „levegőbeli hatalmasság fejedelmének” nevezi. Ef 2,2a: Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint. Az Ige-magot is a madarak kapkodják el, amiket az Úr a gonosszal azonosít. (Olv. Máté 13,4 és 19)

Valami szép állat lehetett a kígyó, de mivel a Sátán eszköze lett, Isten csúffá tette. Ezzel azt is példázza az Úr, ahogy a Sátán járt. Ezékiel próféta Tírus királyának képében a Sátánról beszél. Ez 28,13-14: rakva valál mindenféle drágakövekkel… Valál felkent oltalmazó kerub; és [úgy] állattalak téged, hogy Isten szent hegyén valál, tüzes kövek közt jártál. A Sátán, mielőtt elbukott, fényes és dicsőséges angyal volt. Bukás után a földre, a porba vetette az Úr, miként a kígyót.

(2) Ebből tanulhatunk mi is. Aki a Sátán eszköze lesz, ugyanabban az ítéletben részesül, mint a Sátán. A püspökről (gyülekezetben a felvigyázókról, elöljárókról) mondja az Ige, 1Tim 3,6: Ne legyen új ember, nehogy felfuvalkodván, az ördög kárhozatába essék. Új ford.: az ördöggel azonos ítélet alá essék.

A felfuvalkodás ördögi bűn, igen utálatos Isten előtt, és az ördöggel azonos ítélet alá esik. Zsolt 94,2: Emelkedjél fel te, földnek bírája, fizess meg a kevélyeknek! A kevély felemeli magát. A zsoltár azt mondja: Az Úr emelkedjék fel, és fizessen meg azoknak, akik felemelik magukat! A Sátán éppen erre akarta rávenni az embert: Emelkedjék fel Isten ellen, legyen Istenhez hasonló. A következménye ugyanaz lett, mint a kígyónál: Isten visszatérítette az embert a porba. 1Móz 3,19b: ismét porrá leszel.  Ez a halált jelenti. Zsolt 22,16b: a halál porába fektetsz engemet.

(3) A kígyóra kimondott átok örökre érvényes. A Sátán és angyalai a tűzzel és kénkővel égő tóba jutnak. Ezt Isten nekik készítette. Ezért félelmetes a felfuvalkodás, mert a gőgös ember az ördöggel azonos ítélet alá esik. Isten csak az alázatosnak ad kegyelmet, aki elismeri és megbánja a bűnét. Amikor Isten új eget és új földet teremt, amikor eltöröl minden könnyet, és halál nem lesz többé, de a kárhozat tűztavában még mindig benne lesznek azok, akiket oda vetettek.

Ennek az előképe az, amit a kígyóról olvasunk az ezerével királyságban. Ott a vadállatok megszelídülnek, és a vérengző vadak eledele ugyanaz lesz, mint a bárányoknak. De a kígyó továbbra is port eszik. Ézs 65,25a: A farkas és bárány együtt legelnek, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik, és a kígyónak por lesz az ő kenyere. Mik 7,17a: Nyalják a port, mint a kígyó.

Az is igaz, hogy a kígyó nem árt már akkor senkinek. Ézs 11,8-9: És gyönyörködik a csecsszopó a viperák lyukánál, és a csecstől elválasztott a baziliszkusz lyuka felett terjengeti kezét: Nem ártanak és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén, mert teljes lészen a föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják. Ugyanúgy a Sátán sem árt. Először 1000 évre megkötözik, aztán a tűznek tavába vetik.

(4) Még egy tanulság! Port enni átok. A por a földet jelenti. Nekünk mennyei elhívásunk van. Vigyázzunk, ne a földiek után törjük magunkat! Ne földiek, ne a por legyen az eledelünk. Olv. Fil 3,18-20: kik [mindig] a földiekkel törődnek. Mert a mi országunk mennyekben van, honnét a megtartó Úr Jézus Krisztust is várjuk.

3.) Az ellenségeskedésről

És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között

Látszik az Igéből, hogy a kígyó és az asszony jövőbeli sorsa összefügg egymással. A kígyó vitte bűnbe az asszonyt, Isten pedig az asszonyt használja ellene eszközül. Egyrészt ellenségeskedés lesz közöttük és magvaik között is.

Másrészt: Az asszony magva, J. Kr., a kígyó fejére tapos.

Mit jelent az ellenségeskedés az asszony és a Sátán, valamint utódaik között?

(1) Ellenségeskedés az asszony és a Sátán közt. Egyrészt Isten áldása beleplántálta az asszonyba a gyermek utáni vágyat. Másrészt viszont a Sátán nem akarja, hogy az asszonynak gyermeke legyen, mert ő emberölő kezdettől fogva. Világszerte emberi jognak tartják az abortuszt. Világszerte a népességszámot akarják csökkenteni, mindezt sátáni befolyásra. Ez a feszültség, viszály leginkább az asszony és a Sátán közt dúl. Hány asszony lett mardosó lelkiismerete miatt lelki és testi beteggé egész életére, miután elvetette a gyermekét!

(2) De folyik az ellenségeskedés az asszony magva és a Sátán magva közt is. Ki a Sátán magva? Egyrészt a démonok, másrészt olyan asszony szülte emberek, akik nem hisznek J. Kr.-ban. Ján 8,43-44a: Miért nem értitek az én beszédemet? Mert nem hallgatjátok az én szómat. Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva. Tehát mindazok a Sátán gyermekei, akik nem hisznek J. Kr.-ban. Isten csak azokat tekinti az asszony magvának, akik egyúttal Isten gyermekei, mint ahogy az ígéret Magva, J. Kr. is Isten Fia.

Gondolkozzunk el ezeken mindnyájan! Isten azt akarja, hogy az Ő gyermekei legyünk, hogy senki el ne vesszen, hanem örök élete legyen!

4.) J. Kr. győzelméről a Sátán fölött

Azt olvastuk: ellenségeskedést szerzek… a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.

Tehát Isten a Sátán tudomására hozta, hogy az asszony magva a fejére fog taposni. Úgy is fordítják, hogy „széttiporja a fejedet”, vagyis végleg legyőzi.

(1) A Sátán akkor még nem tudta, ki lesz ez a Mag. Éva első gyermeke Kain volt. Az ördög azonnal célba vette, nehogy a fejére taposson, és a maga gyermekévé tette. Aztán arra vette rá, hogy az asszony másik fiát, Ábelt ölje meg. Talán azt gondolta, hogy ezzel elkerüli Isten szavának a beteljesedését. De ez lehetetlen! 1Ján 3,12: Kain a gonosztól vala, és meggyilkolá az ő testvérét. És miért gyilkolta meg azt? Mivel az ő cselekedetei gonoszok valának, a testvéreié pedig igazak.

(2) Később Isten kijelentette, hogy a Mag a zsidó népből fakad. Akkor ő ellenük indított háborút. Kezdve onnan, hogy a fáraó meg akart öletni minden fiúmagzatot Izraelben, egészen addig, hogy J. Kr. születésekor Betlehem környékén megöletett minden kisfiút. Mikor aztán J. Kr., a Messiás felnőtt, Őt vette célba. De nagyon elszámította magát, mert J. Kr. éppen a halálával taposott a fejére. A Sátán mardoshatta az Úr sarkát, testében megölhette, de éppen a vére szerzett engesztelést és megváltást. És éppen a kereszten lett a Sátán és minden démon legyőzve és lefegyverezve. Kol 2,15: Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta, diadalt vévén rajtuk abban.

(3) Miért így győzte le a Sátánt az Úr? Egyetlen szavával megsemmisíthette volna! Hiszen J. Kr. által teremtetett a Sátán is, és J. Kr. hatalma, Szava tartja fenn őt is. Nagy mélységek vannak ebben! Csak kettőt említek. 1. Az első ember bukását a második ember tette jóvá. 1Kor 15,21: Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. 2. Isten így mutatta meg irántunk való szeretetét. Róm 5,8: Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus értünk meghalt.

Befejezés

Olv. Zsid 2,13b-18.: Legyen áldott J. Kr., hogy mindezeket vállalta értünk! Ámen.